Szívem csücskei

2010. május 26., szerda

Nightfall 35. fejezet - La Push

Sziasztok Drágáim!
Meghoztam az új fejezetet, de sajnos most sem nagyon jöttek a kommentek... Remélem hamarosan változni fog a helyzet. *bociszemekkel néz*
Először is ajánlani szeretném ezt a fejezetet az én egyetlen Eperkémnek/Mattie/!
A fejezet amint a címből is kiderül, La Pushban lesz. Sok-sok érdekes dologgal :D Megjelenik a Denali klán is a történetben, egyelőre még csak említőlegesen, de előre szólok, NEM az eredeti!! Kicsit hosszabb lett, mint az eddigiek, de nekem nagyon tetszik. És vannak benne zenék is. Ajánlom meghallgatni őket és úgy olvasni :D Na de nem húzom tovább az időt...
A vége miatt nem ér kinyírni ^^
Puszi, Rami




Amikor meglátta Alicet, szúrósan nézett rá. Valami furcsa, szavak nélküli beszélgetésbe csöppentem. Edward megvető pillantásokat vetett pöttöm barátnőm felé, míg ő esdeklő, bocsánatkérő pillantásokat lövelt vissza. Rajtuk kívül senki nem értette miről van szó.

-És mégis mikor akartál szólni?

-Carlislehoz jönnek, tudod, hogy Laiosz öccsének tekinti őt. - próbálkozott Alice, de még mindig nem értettem semmit.

Miért baj, ha Carlisle fogadott bátyja a családjával eljön látogatóba? Ha ők nem vegetáriánusok, max. nem jövök addig a Cullen villába. Túlélem. Alice és a többiek bármikor átjöhetnek. Edward mg amúgy is minden éjjelt velem tölt. Na és az iskolában is találkozunk.

Valami nem stimmel. Edward titkol valamit. Mondjuk mit nem? Szinte mindent harapófogóval kell kihúzni belőle. De ismerős is ez... Ő sem tud belőlem bármit kicsikarni csak úgy ripsz-ropsz. De ezt ki kell derítenem. Mi baja van Edwardnak Laioszékkal?

-Hidd el Edward, nekem sem tetszik, hogy Youri is jön... - vágott egy fintort a csöpp Alice.

Most már tényleg homályba vész minden. Van olyasvalaki, akit Alice nem kedvel? Mi a bajuk szegény lánnyal, vagy nővel? Mert feltételezem, hogy nőről van szó.

-Oké, hagyjuk! - sóhajtott nagyot Edward, de arca még mindig feszültségét tükrözte. - Mi van a nomádokkal? Őket hogy-hogy nem láttad?

Nomádok? Csodás, újabb dolog, amit nem értek. De gondolom valami vámpíros dolog. Na, de ha vámpírok, Alice miért nem látta őket? Azt mondta egyszer, hogy az ő fejtájának a jövőjét tisztábban és biztosabban látja, mint az emberekét.

-Pedig itt éreztük a szagukat a ház környékén. - folytatta Edward.

-Nem lehetne, hogy úgy beszéljétek ezt meg, hogy én is értsek belőle valamit? Mert ennyi erővel megtárgyalhatnátok ezt oroszul is. - mondtam mielőtt még Alice megszólalt volna.

-Alice elfelejtett szólni, hogy a Denali klán látogatóba jön. Laiosz nagyon jó barátja apánknak, de nem csak ő szándékozik jönni...

-Hanem Youri és Tanya is. Velük pedig Edward nem szeret találkozni, mert a két lány elég hevesen érdeklődik iránta. Igaz most már csak Youri. - mosolygott Jazz.

-És Youri nekem sem a „szívem csücske”. Magyarázatot nem tudok rá adni, hogy miért, de ellenszenves a csaj. - mondta Alice.

-És problémák lehetnek belőle, ha itt lesz. - zárta le Edward, de nekem volt elég ennyi.

-Miféle problémák?

-Youri odavan Edwardért, de neki nem kell, neki te kellesz. Ne kelljen már elmagyaráznom, hogy ebből mi következezik... - oktatott ki szemforgatva Alice.

-Jó, hülye kérdés volt. - nem akartam belegondolni, hogy mire képes egy féltékeny vámpír. - És kik azok a nomádok? - tettem fel az újabb kérdést.

-A nomádok, nem vega vámpírok. Embert ölnek és két-három fős csapatban járnak. Csak, hogy ne legyenek egyedül. Számukra elképzelhetetlen úgy élni, mint mi. Akárhonnan nézzük. - magyarázta Jazz.

-Rami, indulunk haza? - jött elő valahonnan Mattie.

Basszus, teljesen kiment a fejemből, hogy nem egyedül vagyok itt. Gyorsan megmondtam Jaspernek, hogy miután elmentünk, beszéljen Edwarddal az erdőben elhangzottakról. Szerelmemmel pedig közöltem, hogy sátorozni megyek La Pushba.

Ez volt a megfelelő alkalom, mert, ha azután tudja meg, hogy beszélt Jasperrel, biztos kitalált volna valami kifogást, miért nem mehetek. De így csak nemtetszését tudta kifejezni.

Nem szerettem, amikor mindenféle rohadt korcsoknak nevezi a barátaimat. Egyszerűen nem tudom még mindig felfogni, miért hiszi azt Edward, hogy a farkasok veszéllyel lehetnek rám.

A hétvégi programot másnap elmondtuk a többieknek is. Oli sajnos nem tud jönni, mert valami családi hepaj lesz náluk. De a lelkemre kötötte, hogy viszem magammal a barátnőjét is.

Nap végére egyre izgatottabb lettem. Nehézkesen rávettük Zoeyt is, hogy jöjjön. Állítólag Kiowa egyáltalán nem beszél vele. Elég bunkóságnak tartottam, mondjuk a vigyorgós, beszólogatós Kiowáról nem tudom ezt elképzelni. De miért hazudna Zoey?

Lex és Zac előbb indultak, és elfuvarozták Jamiet és Zoeyt. Anya nagyon örült neki, hogy nem csak Cullenékkel vagyok. Annak meg külön örült, hogy a kiskori barátaimra újra rátaláltam.

Mattie nem sokat tökölt szülei tájékoztatásával. Küldött nekik egy SMS-t és ezzel elintézettnek tekintette a dolgot.

Mindent bepakoltunk. Fürdőruhát, kabátot, bakancsot és minden egyéb dolgot, amit fontosnak tekintettünk. Természetesen az Edwarddal való búcsúzkodás sem maradhatott el. Amíg a lányok lementek a kocsihoz, egyik pillanatról a másikra Edward jeges teste simult hozzám.

-Nem maradsz inkább velem? - suttogta és lehelete csiklandozta a nyakam. De tudtam, hogy arra megy ki a játék, hogy ki hagyjam a sátorozást...

Ha így fojtatja, végelgyengülésben fogok meghalni. Persze nem úgy, mint az öregek. Ez örömteli és mámorító. Ha nem tartottak volna erős karjai, simán összeroskadtam volna.

-Gyere velem! - mondtam. Persze ez lehetetlen, hülye ellentétek!

Kaptam még pár édes csókot, aztán nekem mennem kellett. Mattie már kiabált, hogy indulni kéne. Csodáltam, hogy nem Kim visított, hogy mit csinálok már. Persze elég vulgárisan.

-Ha egy hajad szála is meggörbül. - mondta morogva. - Esküszöm, széttépem azokat a rühös korcsokat!

-Edward, nyugi... Nagylány vagyok és ott lesz Zac és Jamie is. Na meg ők is vigyázni fognak rám. - mondtam és lágy csókot nyomtam jeges ajkaira.

A La Pushba vezető út alatt Mattie a hátsó ülésen elnyúlva beszélgetett felváltva hol Olival, hol Tommal. Kim mellettem ült és azt latolgatta, Zoeynak van-e még esélye Kiowával.

Ezek szerint kezd felengedni és kiszemelte magának Kiwát. remélem nem fog csalódni. Amíg odaértünk jót mosolyogtam Mattie telefonbeszélgetésén. Újfent kiderült, Oli nagyon szereti ezt a lányt.

-Ben nem mondta, hogy hova menjünk? - kandikált előre Mattie.

-Ben csak SMS-t írt, Ramika beszélt Jacobbal.

-Jake azt mondta, a parton várnak majd. - tájékoztattam őket. - De nem elképzelhetetlen, hogy látogatást teszünk majd Souehoz. - mosolyogtam. - Isteni muffint csinál!

-Emi szendvicsénél nem lehet finomabb. - sóhajtott nagyot Kim. Hát tévedtem, Kim még mindig nem felejtette el a nagy macit.

Pár perc múlva megéreztünk. A fiúk már lent birkóztak a parton. A tűz már égett, pár sátor már fel volt állítva. Lex és Dakota a tűz mellett beszélgettek. Már most éreztem, élvezni fogom ezt a hétvégét. De nagyon.

Odavittük a cuccokat a lányokhoz. Mattienek bemutattam Dakotát. A múltkori bulin is látta, de nem ismerték meg egymást. Puszi, puszi és már indultam is a fiúkhoz.

-Szia! - ölelt meg Jake. - Már kezdtem azt hinni, hogy eltévedtetek. - vigyorgott.

-Kösz, hogy ennyire bízol bennem, szívmelengető...

-Jé, megvan még a kis farkas? - emelte fel a bal kezem.

-Miért ne lenne meg? - kérdeztem meglepetten. - Tőled kaptam és olyan aranyos. - vizsgálgattam én is.

Miután Jake elengedett, indultam is a többi fiút köszönteni. Egy fél perce Kiowa még ott volt, Jamievel vívott szempárbajt, most meg nem volt sehol. Meglepő módon Brandon mosolyogva nyomott két puszit az arcomra.

-Szia vámpírlány! - mosolygott, de láthatóan nem tetszett neki ez a szó. Na és a jobb csuklómat ékesítő Cullen címerrel ellátott karkötő sem.

-Szia farkasfiú! - mosolyogtam én is.

-Remélem nem haragszol. - nézett rám bűnbánóan.

-Ha haragudnék, szerinted most itt állnék előtted mosolyogva? - kérdeztem, mire széles vigyor jelent meg az arcán.

Nem sokat időztünk lent, visszamentünk a lányokhoz. Nagy meglepetésemre Kiowa Zoeyval beszélt az erdő szélén. A fiú a fának dőlve, szenvtelen arcot öltve beszélt. Zoey pedig értetlenül állt előtte.

Hát nem lettem volna a helyében. Szomorkásan visszaslattyogott, Kiowa pedig eltűnt. Egyre furcsábbak ezek az indiánok. De sejtettem, hogy mi lehet a háttérben. Kiowából is az lesz, ami Brenci és Dakota... vagy már az is.

De nem láttam megfelelőnek az időt, hogy megkérdezzem ezt Dakotától, inkább sátorállításra invitáltam a lányokat.

Az igazat megvallva, idegesített, hogy a fiúk alábecsültek. És most rekordidő alatt összeraktuk. Unaloműzés gyanánt Jake motorozni hívott. Nem voltam benne teljesen biztos, hogy jó ötlet-e, de belementem. Végül is régóta ki akartam próbálni.

Felpattantam mögé és már mentünk is. Bementünk a rezervátumba, egyenesen Jacobék házához. Soue épp sütit sütött. Azt modta, hogy majd valamikor este kijön a sütikkel.

Nem sokáig voltunk. Jake becserkészett pár cuccot és már indultunk is. Nagyon élveztem a száguldást. Megkockáztatom, hogy annyira mint a vámpírjaim hátán száguldani. Bejártuk az egész rezervátumot. Aranyos, nyugodt hely. A városi nyüzsgésnek csak a töredéke volt jelen.

-Na mi van, kihancúroztátok magatokat? - vigyorgott Ben amikor megérkeztünk.

-Kapd be Benji! - mordult rá Jacob.

Végre elkezdődött rendesen a buli. Zac és Brandod előszedték valahonnan a nyársakat, rajta szalonnával. Na és persze az elmaradhatatlan sör is előkerült. Pedig még mind kiskorúak vagyunk.

Sütögetés közben mindenki szívatott mindenkit. Az idő közben előkerülő Kiowa is mosolygott már, de nem nézett Zoeyra. Nem akartunk nagyon belakmározni. Tartalékoltuk a helyet a Soueféle sütiknek és muffinoknak. Nem is kellett sokat várni rá. Olyan fél nyolc körül a kocsik közé egy sötét furgon parkolt le. Soue széles mosollyal hozta le nekünk az elképesztő mennyiségű édességet. Phil is megjelent mögötte, ő hozta az italutánpótlás

Örülhet Jake, hogy ilyen rendes szülei vannak. Más szülő falnak menne, ha megtudná, hogy a kiskorú gyereke alkoholt fogyaszt. Egyszerűen csak ámultam, hogy Soue mennyi sütit hozott. Eszméletlen. Életemben nem gondoltam volna, hogy egy ember, egy délután leforgása alatt képes ennyi sütit csinálni.

De az est - lassan éjjel - megkoronázása a „Felelsz vagy mersz?” volt. Volt elég üres üveg, úgyhogy üveget már nem kellett keresgélni. Körbeültünk a tűz mellett és beindult a móka.

Röpködtek a cikisebbnél cikisebb kérdések. Hiába voltunk tizenegyen, csak hárman-négyen „mertünk”. Egy-egy kérdés kitalálásakor azon gondolkodtam, milyen jó lenne, ha itt lennének Cullenék. Főleg Emmett. Elképesztő és főleg a szexuális életünket boncolgató kérdéseket tenne fel. Ez fix.

Pörgettem. Jamie.

-Felelsz vagy mersz, cuncimókus? - kérdeztem tőle.

-Tökös gyerek vagyok, szóval merek. - mondta de látszott rajta, hogy meg is bánta.

Amint meghallottam ezt, felcsillant a szemem. Gonosz vigyor ült jelent meg az arcomon, Jamie pedig félve várta, hogy mit találok ki neki.

-Tökös csávó mi? - vigyorogtam - Nos, akkor drágám, kezdhetsz vetkőzni és irány a víz. Ott lejtesz egy erotikus táncot, zenéz majd én rakok, aztán szerelmet vallasz mondjuk... - néztem közbe - Zacnek, de úgy, hogy el is higgyük. - Jamie szeme kikerekedett. - Hajrá! Alsónaci se maradjon! - biztattam és mindenki röhögött, csak ő nem.

-Baszki. - jött a válasz, de szép lassan elkezdett vetkőzni.

-Kész? - bólintott - Na, akkor ahova világítok a kocsi fényszórójával, oda mész. Kpcsolok zenét és légy szexi!

Tudom, hogy szemétség, de eszméletlenül jól esett. Odasiettem a kocsimhoz. Reflektor fel, zene be. Alkalomhoz illő zenét választottam. Jobban mondva kettőt. Kezdésnek Arsenium - Rumadai. Áldottam Emmettet, amiért a csomagtartóba egy nagy hangfalat is beszerelt.

Szegény Jamie ott állt, próbálta takargatni magát, de nem tudott mit tenni. Elindult a zene és neki táncolnia kellett. A biztonság kedvéért megtiltottam, hogy bárki fotót, vagy videót készítsen róla. Ezt úgysem felejtjük el egykönnyen.

Ez az erotikus tánc valahogy nagyon nem ment neki. Igaz a zene sem vetkőzős zene. Annyira vicces volt. Még a könnyeim is kicsordultak. Állt ott, rázta magát, simogatta a mellkasát, a mellbimbóját birizgálta és „csábos” pillantásokat küldött felénk.

Nem bírtam tovább. Lekapcsoltam a zenét és a világítást és a tűzhöz mentem. Közben Jamie is visszajött a tűzhöz. Arccal a tűz felé állt, mert állítása szerint „lefagyott a pöcse”. De nem úszta meg a szerelmi vallomást. Letérdelt Zac elé és belekezdett.

-Zac, édes szerelmem. Úgy szeretlek, hogy azt elmondani nem lehet. A hajnali napsugár is érted kiált. Légy az enyém! Nélküled üres vagyok teljesen...

-Na elég! - állítottam le.

-Végre! - sóhajtott - Veled még egyszer nem játszok ilyet! - hőbörgött és közben felöltözött.

Az idő már elég későre járt, de egyikünk sem volt fáradt. Folytattuk a mókázást. Kaptam olyan kérdéseket is, hogy szűz vagyok-e még és hogyhogy nem akasztotta még be Edward.

Újra Jamie pörgetett és meglepő módon engem pörgetett ki. Hogy visszaadhassa az előbbit, mertem.

-Na, lásd milyen rendes vagyok, tekintettel leszek arra, hogy együtt vagy Edwarddal. Nem kell vetkőznöd, de táncolnod kell Brandonnak.

-Hát jó... - feltápászkodtam és odamentem Brandonhoz.

-Nem lehetne, hogy inkább táncoljunk? - alkudozott Jamievel.

-Legyen. - egyezett bele Jamie.

Fogalmam sincs, mikor táncoltam utoljára páros táncot. Talán valamikor negyedikben, amikor még jártam táncolni. Brandon a halálomat akarja.

Odarohant a Toyotájához és megszólalt egy ismerős dallam. Kaoma - Lambada. A gyerekkorom jutott eszembe. Hat évesek lehettünk, amikor Lena - Brandonék anyukája és az én anyám tanítottak minket lambadázni.

-Emlékszel? - kérdezte mosolyogva Bran és kezét a derekamra tette.

-Kérdés ez?

Nem totojáztunk sokat. Nagy összhangban mozogni kezdtünk a zenére. Brandon szemében valami érdekes csillogást véltem felfedezni, de nem tudtam megfejteni. Ez a tánc igazán nem mondható diszkrétnek. Ebben érvényesül a mindent a kéznek elv is. Brandon pedig közelebb és közelebb húzott magához.

Mikor véget ért a szám és vele együtt a táncunk is, mindenki megtapsolt. Nem gondoltam, hogy fogom még tudni, de ezek szerint elnyerte a többiek tetszését.

Ezután nem sokáig hülyültünk. Szép éassan elment mindenki aludni. Mondanom sem kell, nem voltak jó álmaim. Azt hittem Jamie „szexi” táncáról fogok álmodni, de nem.

Edwardot láttam álmomban. Egy másik vámpírral szemben. Az ő arcát nem láttam, mert háttal állt nekem. Szőkés haja volt, a teste nem az a nagyon kigyúrt, de volt rajta izom. Félmeztelen állt szerelmem előtt támadó állásban. Hangos morgások, hörgések. A szőke vámpír eltűnt előlem és Edward nagy csattanással egy fának csapódott.

Gyors pozícióváltás és a szőke vámpír már repült is neki egy sziklának, ami azon nyomban kettérepedt. A szőke vámpír arcát még mindig nem láttam, de itt felriadtam.

Visszaaludni nem tudtam. Felvettem a bakancsom és a kabátom. Az óra hajnali fél négyet mutatott. Össz-vissz másfél órát aludtam. Kimásztam a sátorból, az ég még mindig sötét volt.

Az erdő szélén útnak indultam. Nem tudtam, merre vagy minek megyek, de jó volt így egyedül sétálgatni. Jót mosolyogtam az este történteken. Azon gondolkodtam, vajon mit csinálhat most Edward. Kétlem, hogy nyugodtan ücsörögne otthon.

Meguntam a sétálgatást és lefeküdtem egy uszadékfára. Néztem, ahogy a felhők lomhán hömpölyögnek egymás fölött, eltakarva a Holdat és a csillagokat. Az Óceán hangja olyan megnyugtató volt és a sós illat, amit felém hozott az éjszakai szellő... Kimondottan kellemes volt most.

Teljesen kitisztult a fejem és kezdtem megfeledkezni a nyomasztó álmomról is. Kár, hogy a kocsiban hagytam a gitáromat, pedig most kedvem lett volna játszani.

A nyugalmat valami zaj zavarta meg. Mintha lépteket hallottam volna az erdő irányából, de nem láttam semmit. Minden porcikám tiltakozott, hogy visszamenjek, de már öt óra volt. Már egy órája feküdtem és bámultam a sötét eget és hallgattam a tengert.

Nehézkesen feltápászkodtam a fatörzsről és újra lépteket hallottam. De most mintha két szempár villant volna meg. Megkettőztem a lépéseim, de amikor csak az erdő felé néztem, mindig láttam azt a szempárt.

Ezek már a skizofrénia első jelei. Azt látom, ami nincs is... Ugyan, miért is figyelne valaki az erdőből? Miért követne? Mivel szinte már szaladtam, tíz perc alatt visszaértem a sátrakhoz.

Kicsit zihálva letelepedtem a parázsló tűz mellé. Lassan szemerkélni kezdett az eső és a szemeim is kezdtek égni kialvatlanságom jeléül. Lehámoztam magamról a kabátot, kibújtam a bakancsomból és ledőltem Kim és Mattie közé.

De nem aludhattam sokáig. Igazából nem is tudtam aludni. Max. negyed órákra elszundítottam. Fél tizenegykor a lányok még szuszogtak, de Brandon, Jake és Kiowa már a tüzet élesztgették. Kimásztam hozzájuk, csipegettünk a megmaradt sütikből és Jamie tegnapi alakításán röhögtünk. Remélem azért nincs nagyon kiakadva rám.

Amikor már mindenki előmászott a sátrakból, Jacobék háza felé vettük az irányt. A sátrakat otthagytuk, hisz' az éjjelt még úgyis ott töltjük és nincs bennük semmi értékes. Gyorsan megérkeztünk a csinos kis világosbarna házhoz.

Jó meleg volt bent és Soue egyből tüsténkedni kezdett, nehogy éhen haljunk. Phil megpróbált kifaggatni minket az elmúlt estéről, de mindenki csak annyit mondott, hogy nagyon jól szórakoztunk. A hajnali kalandomról meg senkinek nem meséltem. A végén még azt hinnék, hogy begolyóztam.

A délelőttöt Jacobéknál töltöttük, ettünk és megmelegedtünk. Aztán Brandon felvetette a témát, hogy mi lenne, ha kimennénk a hegyekbe, mert van egy fantasztikus ötlete. El tudtam képzelni, milyen ötlet lehet az. Brencit ismerve nem csak kirándulni akar... De jobb ötlet híján mindenki belement.

A kilátás tízből ötvenes volt, de ijesztően magasan voltunk. Nem szenvedek tériszonyban, de még sem néztem le nyugodt szívvel. Azért kihasználtam az alkalmat és fotózgattam a tájat.

-Na, ki ugrik velem a szikláról? - azt hittem rosszul hallok.

Nagyon szerettem volna kipróbálni, de nem tudok úgy úszni, hogy ne fulladjak bele az Óceánba. Dakota csak a fejét rázta. Kiowa és Ben vigyorogva álltak Bran mellé. Habozva, de Dakota is belement. Mattienek túl magas volt, tériszonya van, Kim szintén nem tud úszni, Jamie pedig már tegnap bebizonyította, hogy ő mennyire kemény legény. Meglepő módon Jake is ottmaradt velünk.

Az este hasonló jó hangulatban telt, mint az előző. Az üveges játék ma sem maradhatott el. De ma nem történtek olyan mókás dolgok mint tegnap Jamie tánca.

Dakota pörgetett. Jake.

-Felelsz vagy mersz? - kérdezte gonosz mosollyal.

-Merek... - mondta pár másodperc múlva Jacob. - Mi bajom lehet? Nincs miért szégyenlősnek lennem... - kacsintott Jamiere.

-Hát, drága unokaöcsém... ezt megszívtad! - mondta és előkapott egy ollót.

Jake pupillái kitágultak. Dakota Jacob mögé táncikált és nekilátott a munkának. Időt sem adva, hogy Jake esetleg zálogot adjon be és meg sem állt addig, amíg másfél-két centisre nem nyírta a haját. Őszintén szólva furcsa volt, de jobban tetszett így az én rézbőrű barátom.

Miután elfogytak a kérdések és ötletek engem kezdtek nyüstölni, hogy gitározzak nekik. Áldom azt a két bestiát, de azért belementem. A változatosság kedvéért szakítottam a Nirvana-val. Egy másik kedvencemre esett a választás.

Behangoltam a gitárom és belekezdtem a Metallica - Nothing Else Matters című csemegéjébe. Az én hangommal korántsem volt olyan jó, mint az eredeti, de tetszett nekik. Eljátszottam még pár számot amit tudtam, de kezdtem nagyon fáradt lenni.

-Na, vége a gyereknapnak. - tettem magam mellé a gitárt. - Elmentem aludni! - mondtam és mindenkitől elbúcsúztam.

Az éjszaka közepén mintha felébredtem volna, de nem vagyok benne biztos. Szerintem csak álmodtam. De olyan valósághű volt. Egy sötét szempár hajolt fölém és egy meleg puszit nyomott a homlokomra és valami olyat mondott, „Nemsokára együtt leszünk!”.

Kommentelni gyerekek, mert bajok lesznek ^^ <3

10 megjegyzés:

F1fan:) írta...

áá a végére értem. és én vagyok az első, vagyis remélem! Ez nagyon jó fejezet lett, bár a best még mindig a harmincas:) A legjobban az üvegezős Jamie-s rész tetszett...xD
ígytovább. várom a kövit!^^

Viki írta...

Hello Rami!

Nekem is baromira tetszett. Az üvegezés... kedvenc játékom:P volt benne poénkodás, érzelem és félelem is.:) szuper lett.

Várom a kövit!
Puszillak!

Renesme írta...

Szia!
Nem akarok bajt ezért kommentelek!
Nem tudom hogy írjam le ezért csak egy szóban mondom el.
SZUPER!!!!!!!!!!!!!!!!
Olyan jól sikerült.
Kiváncsi vagyok ki lehet az a valaki aki figyeli.
De tuti hogy vámpír.
Sies a folytatással mert már alig várom.
Pussy:Reni :)

คภςรא írta...

nagyon várom a folytit :D
remélem hamar olvashatom

Névtelen írta...

Áááállatiii lett!!!!!!!!!
GRAT HOZZÁÁ

Rami írta...

Szia F1fan:)!

Csak mert felhívtalak előtte ;)
Azért örülök, hogy tetszett. Igen, a harmincas csakis a tiéd, szóval alap, hogy fav.

Az üvegezőset próbáltam olyanra írni, hogy jó legyen, hát így sikerült...

Köszi a kommentet!
A kövit pedig olvashatod is!

Puszi, Rami

Rami írta...

Szia Viki!

Örülök!
Az üvegezés szerintem mindenki kedvence :P Akié nem az meg elbújhat...

Imádlak, hogy mindig kommentelsz!
A kövit már olvashatod!

Puszi, Rami

Rami írta...

Szia Renesme!

Nekem megfelel egyetlen szó is és köszönöm, hogy írtál!

A kukker kilétére még várni kell, de szerintem lehet sejteni :)

A folytatás fent!
Puszi, Rami

Rami írta...

Szia คภςรא!

Téged is imádlak!
nem kell többet várnod, olvashatod is!

Puszi, Rami

Rami írta...

Szia Tami!

Köszönöm, köszönöm és köszönöm!
A vakukat kérem kikapcsolni a virágokat pedig az öltözőmbe kérem! :P

Szóval köszi!

Puszi, Rami