Nightfall: 11. fejezet - Az első csók

Ott álltam Edward mellett és felettébb érdekelt, hogy ki a másik négy srác. De Edward a derekamra tette a kezét és elindultunk az ajtó felé. Hallottam, hogy a többiek is jönnek. A ház üres volt és gyönyörű. Mindenhol ablak és ez még jobban elnyerte a tetszésem. Edward a nappali felé irányított.

-Isten hozott nálunk.-duruzsolta a fülembe Edward. Leült a kanapéra és maga mellé húzott. Pár pillanat múlva már láttam a másik négy fiút is. Csak egyet nem ismertem, aki Gaiaval volt...

-Edward, miért hozattál haza?-értetlenkedett Alice. Nem volt egyedül, én sem értettem, hogy miért kellett idejönni.

-Itt folytatódik a buli. Mi lányokra is kaptunk engedélyt.-nézett mosolyogva Jasper felé-Carlisle és Esme elmentek Yourieékhoz Vancouverbe. Rosalie és Emmett eltűntek. Szóval semmi akadálya a bulinak.

-Hihetetlen vagy...-mondtam halkan.

-Pedig egész élethű vagyok.-mondta mosolyogva.-Mit néztetek nálatok?.kérdezte még mindig mosolyogva.

-Valami igaz történetes filmet...

-Pontosabban? Vagy nézzünk valami mást?-fordult a többiek felé-Egész jó filmjeink vannak.

-Maradjunk a horrornál. Had féljenek a lányok.-mondta Oliver vigyorogva. Naná, ez tud dobni az önbizalmukon. Amikor egy csaj sikoltozva hozzájuk bújik. Ők meg adják a kemény legényt.

-Oké, akkor melyik legyen?-azzal Edward elénk rakott egy rakás filmet. Nem sokáig válogattunk, amiknek megnyerő volt a címe, azokat félreraktuk.

-Hmm... ez a Hívatlan vendég elnyerte a tetszésem.-mondtam a többieknek. Jamie elvette és megnézte az ismertetőt.

-Ja, ez szerintem is érdekes lehet.-mondta Jamie és Mattie is helyeselt.

-Akkor Hívatlan vendég?-kérdezte véglegesítve Jasper. Senki nem szólt, csak bólintott, majd mindenki elhelyezkedett.

-Oké, akkor helyezze magát mindenki kényelembe-mondta Edward és kaján mosoly jelent meg az arcán. Biztos hallott valami jót. Na meg minden csaj mellett egy pasi, akibe belecsimpaszkodtak, már most.-Alice, ha megkérhetlek, kapcsold le a villanyt.

Alice felállt Jasper öléből és lekapcsolta a villanyt. Abban a pillanatban elindult a film és Edward visszaült mellém. Nagyon ritka az olyan film, ami rám hozza a frászt... Hát ennek most sikerült. Már az elején megijedtem. "Szép kis gyáva nyúl vagyok"-gondoltam. Válaszként az ijedtségemre Edward szorosabban magához húzott. Nem mondanám, hogy nem örültem neki.

Amikor nyugis rész volt a filmben, a többiek felé pillantottam. Láttam, hogy nem csak én bújok szorosan a mellettem ülő pasihoz. Mattie vadul szorította Oli karját, aki nyugtatóan simogatta a lány kezét. Zoey arca is zaklatott volt, ő és Jamie hasonlóan ültek mint mi Edwarddal.

Nem nézelődtem tovább, tekintetem újra a filmen volt. A film közben majdnem letéptem Edwardról a pólót, annyira szorítottam. Persze amúgy sem lett volna rossz ötlet, de ahhoz sokan voltunk. A film közepén járhattunk, valami vacsorás résznél, amikor a főszereplő csaj megint hallucinált. Mattie, Gaia és én sikítással reagáltunk a látottakra. Edward ezután ütemesen simogatta a vállam, hogy megnyugodjak. Volt még olyan rész, ahol sikítottam volna, de inkább Edward vállába fúrtam az arcom.

A film vége után már nem akartunk még egy horrort nézni. Nekem legalábbis elég volt ennyi borzongás. De aztán a fiúk rávettek, hogy nézzük meg a Halloweent. Én már láttam, így teljes nyugodtsággal ültem Edward mellett. Persze azért szorosan hozzábújva. Ahogy Edward arcára néztem, tudtam, nem hazudhatok tovább magamnak. Ez a vámpír elrabolta a szívem, és én ezt egyáltalán nem bántam. Még ha a vesztemet is fogja okozni, akkor sem.

Vacsorára Jasper pizzát rendelt. Csodáltam őket, mennyire próbálnak emberiek lenni. Még képesek emberi ételt is enni, holott valószínűleg undorodnak tőle. Pont úgy, mint mi attól, hogy nyers húst együnk. Evés közben mindenki felvidult egy kicsit. A fiúk elsütöttek egy pár halloweeni poént, amik persze a filmhez kapcsolódtak. Mattievel és Zoeyval megkértük Alicet, hogy csináljon nekünk teát.

A két lány az asztalnál maradt, én pedig Alice után mentem az ebédlő konyha része felé. Egyrészt, hogy segítsek, másrészt, hogy tudjak vele beszélni. Kíváncsi voltam, tud-e valamit a mai estével kapcsolatban.

-Jöttem segíteni-álltam mellé

-Kösz, az jó lesz.-mondta Alice mosolyogva.

-Tudod, nagyon csodállak titeket, hogy ennyire próbáltok normálisnak látszani.-mondtam halkan.

-Tudod, elég furcsa és feltűnő lenne, ha gész nap kihagynánk a kajálást.-mondta mosolyogva Alice.

-Igaz.-mondtam én is mosolyogva-Alice, tudsz valamit az estével kapcsolatban?-kérdeztem félszegen.

-Edward gondolom nem mondta, hogy mi az én képességem.-nézett rám

-Nem, csak az övéről tudok.-mondtam gonosz mosollyal, mert eszembe jutott, hogy az én fejembe nem lát bele. És milyen jó is volt ez.

-Szóval, én látom azokat a dolgokat, amik majd a jövőben lesznek. Persze az én fajtám jövőjét biztosabban látom, mint a tiédet.

-Akkor azt is láttad, hogy Edwardék eljönnek értünk?-kérdeztem szemrehányóan.

-Csak annyit tudtam, hogy készülnek valamire. Pont ahogy te a levélből. Tudod, az én képességem, ha ismeri valaki, egész ügyesen ki tudja játszani.-mondta durcásan-És még Jasper is belement...

-Valami konkrétat esetleg látsz, hogy mi lesz még ma este?

-Még ha tudnám sem mondanám el. Nem mindig jó előre tudni, hogy mi lesz.-mondta mosolyogva és én le mertem volna fogadni, hogy tud valamit. Ez pedig az őrületbe kergetett.

Idő közben kész lett a tea. Alice pedig kitöltötte három bögrébe. Kettőt megfogott és odavitte a lányoknak. Pár pillanat múlva én is utánamentem és leültem Edward mellé. A többiek már vártak minket.

-Na végre csajok!-szólalt meg Zac-Épp arról beszéltünk, hogy hol és hogyan aludjunk.-mondta vigyorogva

-Hát, gondolom én a szobámban, vagy esetleg Jasperében.-mondta Alice is vigyorogva.

-Nekem mindegy, én a földön is elalszom.-mondtam mosolyogva. "Persze ha Edward is velem tart." Tettem hozzá magamban.

-Akkor úgy kérdezzük inkább,-kezdte Oli-Hogy fiúk a lányokkal vagy sem?-valami perverz mosoly futott át a fiúk arcán.

-Gyere öreg, bújjunk össze!-fogta meg Oli vállát Jamie és erre mindenki nevetni kezdett. Olyan jó volt így, felszabadultan nevetni, a barátaim társaságában. Legszívesebben ebben a pillanatban ragadtam volna örökre.

-Akkor szerintem eldőlt.-mondta Lex-Ne hagyjuk a fiúkat bemelegedni.-mondta széles mosollyal.

-De ne ám!-bújt közelebb Gaia a számomra ismeretlen sráchoz. Látszott, hogy izzik köztük a levegő.

-Oké, akkor lehet aludni a nappaliban, a vendégszobában és az én szobámban...-Alice felém fordult-Te meg akkor Edward szobájában gondolom...

-Alice, ez nem kérdéses...-mosolygott rám Zoey. Jó volt, hogy végre nem akar megölni a szemeivel.

-Van más választásom?-néztem Alicere és az ajkamon mosoly játszott.

-Nincs!-búgta a fülembe Edward. A testemen végigfutott a hideg. Edward is észrevette, de csak mosolygott és az állát a vállamra tette. A szívem zakatolt.

-Alice, adsz valami pizsamát?-kérdezte Alex és felállt az asztaltól.

-Minek az Lexi? Nem elég a fehérnemű?-Húzta őt vissza Zac, és mindenkin kitört a nevetés. Komolyan, úgy éreztem, mintha nevetőgázt szívtunk volna. Időről-időre kitört rajtunk.

-Lökött indián...-Lex nem hagyta magát.

-Persze. Akinek kell pizsi jöjjön velem!-mondta Alice és az emelet felé indult. Én is fel akartam állni, de Edward megakadályozott. Értetlenül néztem rá, mire ő elmosolyodott.

-Edward, nem fogok így aludni...-mordultam rá, de ő csak mosolygott és az ajkamra helyezte az ujját. Nem tudtam ellenállni. Ez gonosz húzás volt tőle.

-Nem is kell, majd adok neked egy pólót.-mondta halkan. Naná, hogy jobban szerette volna, ha az ő cucca van rajtam, minthogy Aliceé. De nem ellenkeztem.

Amíg ültünk ott, Edward a hajammal babrált. nem sokra rá visszajöttek a lányok. Lélegzetelállító hálóingekben. Mondjuk mit vártam Alicetől? Gondolhattam volna, hogy nem melegítőalsót és és pólót fog rájuk adni.

Már elég későre járt, bár mi nem voltunk fáradtak, hisz délután keltünk. De azért Alice megágyazott Gaianak és az ismeretlen srácnak a nappaliban. Majd eltűnt Zoeyval és Jamievel a vendégszobába, végül Oliékkal mi is felmentünk az emeletre. Őket Alice a szobájába terelte, engem pedig Edward behúzott a szobájába.

Az ajtó bezárult mögöttem. A szoba nem volt nagy, de a rendelkezésre álló tér jól ki volt használva. Edwardnál is üvegfal volt, de ez valahogy jobban tetszett. Az egyik falat CD-k és bakelit lemezek tömkelege borította. Majd a szemem továbbsiklott és végül megállapodott a franciaágyon.

-Ágy?-néztem Edwardra hitetlenkedve-Nem azt mondtad, hogy nem alszotok?

-Nem is alszunk. Ez afféle elmaradhatatlan kellék. Na meg ha nem lenne... akkor hol aludnál?-nézett a szemembe és féloldalas mosoly jelent meg az arcán.

Egy pár percig csak álltunk és néztük egymást. Aztán Edward hirtelen eltűnt, majd visszatért kezében egy pólóval és egy boxerrel. Ahogy a kezembe nyomta és én megnéztem, önkéntelenül is elmosolyodtam.

-Egy boxer?-kérdeztem nevetve.

-Mi olyan vicces? Otthon is boxerben alszol... Vagy talán zavar, hogy az enyém?-kérdezte mosolyogva. Ez a pasi, jobban mondva vámpír megőrjít.

-Hol tudok átöltözni?-kérdeztem gyorsan. Edward beirányított a gardróbjába. Magamra zártam az ajtót és átöltöztem.

Örültem egy kicsit, hogy egyedül voltam, de tudtam, nem húzhatom sokáig az időt. Kíváncsi is voltam, hogy mi sül ki ebből, de féltem is. Igaza volt Alice-nek, sokszor jobb nem tudni, mi lesz. De ez a helyzet más volt. Szerettem volna tudni, hogy mit forgat a fejében Edward. Megpróbáltam felülkerekedni a kitörni készülő pánikon és kinyitottam a gardrób ajtaját.

-Na, nem is olyan rossz.-mondta Edward amint meglátott. Odamentem hozzá és leültem mellé az ágyra.

-Érdekesen festhetek, az fix.-mondtam halkan és az egyik párna után nyúltam. De Edward kivette a kezemből, biztos, hogy rá figyeljek és ne azzal babráljak. Megláttam a bőrkarkötőt a kezén. Eddig is érdekelt, hogy mi az a karkötő rajta, de most megkérdeztem. Megfogtam a kezét és odahúztam az ölembe.

-Ez micsoda?-kérdeztem és végighúztam az ujjam a címeren.

-A családunk címere, egyfajta jelkép.-magyarázta és nekem eszembe jutott, hogy ezt a címert láttam Alice nyakláncán is, csak jóval kisebben. -tetszik?-kérdezte és az állam alá nyúlt, hogy a szemembe nézhessen.

-Igen.-vallottam be

-Ha szeretnéd, neked adom.-mondta és elkezdte leszedni a kezéről.

-De, ez a tiéd... ez a családod címere, Edward, ezt nem fogadhatom el...-mondtam halkan és a fejemet csóváltam.

-Már miért ne fogadhatnád el?-kérdezte lágyan és a csuklómra helyezte.-Igaz, ez nem olyan lányos, mint ami Alicenek és Rosalienak van...

-Köszönöm.-mondtam halkan. Természetesen kicsit nagy volt a csuklómra, de Edward megoldotta.

-Hallottam egy olyan pletykát, hogy nem is tudod, hogy mi van köztünk... és hogy nem tudod, szeretnéd-e, hogy legyen...-"Pompás, Alice nyakát kitekerem!", morgolódtam, bár sokra nem mentem volna vele.

-Hát, nem is...-motyogtam

-Én meggyőzhetlek róla, hogy szeretnéd...-mondta alig hallhatóan.

A szívem háromszor olyan gyorsan vert, mint általában. Olyan szinten dobogott, hogy a pólón is látszott. Edward lassan közelített felém. Egyik kezét a nyakamra helyezte, a másikkal pedig közelebb húzott magához.

Ajkát lágyan az enyémhez érintette. Ösztönösen visszacsókoltam. Kezeim a nyaka köré fontam. Ajkai vadul uralomba vették az enyémet. testem az övéhez simult és úgy éreztem, semmi nem választhat el minket. A nyelvével végigsimította ajkaim körvonalát. Hideg volt és édes. Ajkaink elnyíltak és nyelveink elkezdtek játszani egymással. Beleszédültem a csókba. De azért sem engedtem volna el őt.

Egyszer csak arra eszméltem, hogy egy tenyér az ágyhoz nyom és én már nem ülök, hanem fekszek. Edward pedig az ágy végénél áll. Meglepetten láttam a halvány hangulatvilágításban, hogy ő is ugyan úgy levegő után kapkod, akárcsak én.

-Meggyőztél...-mondtam zihálva.

-Mondtam én.-mosolyodott el Edward, de még mindig nem jött közelebb. Csak állt ott az ágy végénél és engem nézett. A szeme világosbarna volt és gyönyörű.

-Nem jössz vissza?-kérdeztem alig hallhatóan. Szerettem volna, ha újra mellettem van.

-Rendben.-mondta és odafeküdt mellém.-Későre jár. Aludnod kéne.-mondta lágyan és megsimogatta az arcomat.

-Nem vagyok fáradt.-makacskodtam.

-Naná, hogy nem.-nevette el magát.

-Csak még egy csókot.-néztem rá kérlelően.

-Valaki nagyon akaratos...-nevette, de a következő pillanatban az ajka az enyémen volt. Ez nem volt olyan hosszú és szenvedélyes...

-Köszönöm.-mondtam a nyakába.

-Nincs mit köszönni.-suttogta-Szeretlek.-mondta és megcsókolt. Ajka hosszasan időzött az enyémen, de túl gyorsan elhúzódott.

-Én is szeretlek. -suttogtam. Eddig csak magamban mertem kimondani. De ez az este mindent megváltoztatott.

-De most már aludj szívem.-mondta halkan és én a mellére helyeztem a fejem.-Ne félj. Én itt leszek.

Álmomban megint Edwarddal voltam. Ismét az erdőben sétáltunk, de a szeme most világos volt. Egy tisztáson sétáltunk. Edward feszült volt és egyszer csak eltűnt mellőlem. Nagy reccsenést hallottam, majd megláttam Edwardot. Egy fatörzset egyensúlyozott a kezében és fenyegetően nézett rám. Edward egy sziklának hajította és a fa darabokra tört. Hirtelen ott állt előttem és azt kérdezte félek-e. De én nem féltem. Újra elmondta, hogy először meg akart ölni és még mindig nagy csábítást jelentek számára, de engem nem érdekelt. Ravaszul zt mondta, hogy ölt már embert és, hogy most nagy veszélyben vagyok... Hirtelen úgy éreztem, egyedül vagyok, és Edward is magamra akar hagyni. De álmomban csak ott állt előttem, fenyegető arccal...

Ekkor felriadtam álmomból. Edward ott feküdt mellettem. Nem szólt semmit. Zaklatott arcom és könnybe lábadt szemeim láttán magához húzott.

-Sss... Nincs semmi baj. Itt vagyok.-megpuszilta a homlokom-Nyugi, semmi baj. Itt vagyok.